Milyen színű a láma szeme?!

A tavaszt idéző novemberi napsütésben új állatbarátunk érkezett a bemutató tanyánkra. Az itt táborozó cirkuszosoktól vettük ezt a barátságos láma csődőrt aki Peru névre hallgat. Nagy szemek, hosszú szempillák, és hegyes fülek nyílnak Rajta a külvilágra, ránk. Gyerekekhez szokott, kedves és szelíd, ezért nem köp, nem harap, nem fejel és nyakal illetve nem rugdos. Viszont odajön hozzánk, répát vagy almát ropogtat, s ha elmegyünk Tőle, halkan nyöszörög méltatlankodva.

Pedig már 3 éves, kifejlett, ivarérett, kb. 2 méter magas, és vagy 150 kiló! Szépen letisztítottuk gyapját, etettük-itattuk, sétáltattuk. A többi társához hasonlóan Őt is személyes odafigyeléssel és törődéssel vesszük körbe azóta is ezt az érdekes ösztönvilágú párosujjú patást, aki a dél-amerikai tevefélék családjába tartozik.

Persze felmerülhet a kérdés, minek egy ilyen állat egy olyan bemutató tanyára ahol leginkább magyar őshonos állatokat mutattunk be eddig a kiérkező gyerekcsoportoknak és családoknak?!

A válasz egyszerű: bátran nyitunk új világokra, ahol új tudással felvértezve fejlődhetünk tovább a gyerkőkkel, a fiatalokkal és kísérőikkel együtt. Lelkes társainkkal együtt rengeteg ötletünk van Vele, hogy tudnánk minél jobban felhasználni közhasznú céljainkra ezt a kedves új jövevényt.

A honismeret és hagyományőrzés valamint a természetvédelem és környezettudatos gondolkodásmód kialakítása terén is rengeteg az új lehetőség. A felső tagozatos és középiskolás nagyobbak és családok részére az önálló kalandtúra ösvényre összeállított ismereti kérdésekkel Dél-Amerika és kis áthallással Ázsia tájait is bekapcsolhatjuk a programba. Beszélhetünk a Dél-Amerikai barlangokban talált pálos rovásírásjelek titkairól éppúgy, mint a hunok betörése ellen emelt nagyfalról, vagy a Shaolin szerzetesek beavató próbáiról is, a fanyüvésről, a kőmorzsolásról és a vasgyúrásról. Ugye milyen ismerős?! Honnan is? Hát persze, hogy ősi idők tudását is idéző magyar népmesékből!

Az állatterápiás ismerősök is örülnek. Hogy miért? Mert a láma szőre antisztatikus, semmilyen por és egyéb atka nem ragad meg rajta. Ezért tökéletes állatterápiára. Akár a kórházakba, allergiás gyerekekhez is vihető állatterápiára és hozzáteszem öröm fakasztásra!

Tudtad?! Eddig mi sem!

Ami biztos, hogy a kicsik és kísérőik velünk együtt már a szívükbe zárták Perut, a lámát! Etetik, simogatják és az Óvó nénik vezetésével énekelnek is Neki:

„Láma szeme, láma szeme sötét kék, mégse vagyok a babámnak elég szép!”

Akit meg a valóságban is érdekel milyen színű a láma szeme jöjjön ki a bemutató tanyára és nézze meg, és lássa a saját szemével!

 

A láma (Lama glama) az emlősök (Mammalia) osztálya a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó faj.

A dél-amerikai tevefélék 4 faja közül a legismertebb. Kizárólag háziasított egyedek élnek, az emberek teherhordásra használják őket, de szőrméjük is értékes. Valószínű, hogy a guanakó volt a láma vadon élő őse. Állománya Peru déli részétől Bolívia nyugati feléig, illetve Argentína északnyugati részétől Chile északkeleti feléig terjed. A Dél-Amerikában élő lámák számát 3.7 millióra becsülik. Napjainkban a korábbi időkhöz képest kevésbé elterjedt háziállat.

A láma fej-törzs-hossza 1.5-2 méter, farokhossza 22-25 centiméter, marmagassága 1.1-1.2 méter és testtömege 120-150 kilogramm. Nagy szemek, hosszú szempillák és hegyes fülek jellemzik a lámát. Gyapja hosszú szálú és tömött. Fején, nyakán és a lábain rövidebbre nő a gyapjú. Gyapja sokféle színű lehet.

Társas, barátságos állat, olykor csökönyös is. Tápláléka fűfélék, lágyszárú növények, cserjék és zuzmó. A láma 20 évig is élhet.

Az ivarérettséget 1-2 éves korban éri el. A párzási időszak Dél-Amerikában augusztus-szeptember között van. A vemhesség 11-12 hónapig tart, ennek végén egy borjú jön a világra. A borjú mintegy négy hónapig szopik.

Róla készült képek>>

 

 

Intés az Őrzőkhöz avagy reggeli derek, a zúzmarás tanyán

Ha megkérdezzük a gyerekeket ki várja a havat, bizony sok kis kéz lendül a
széles-száj mosolyra húzódó arcocskák felett. Bezzeg ha úgy tesszük fel a
kérdést, ki szereti a hideget... brrrr nagyobb a hezitálás és a fanyalgás.
Jöjjön most néhány szép felvétel Mór Béla barátunk optikáján keresztül,
védőbeszédként a dércsipkék, és zúzmara cseppek ragyogásáról. Ugye milyen
szép lehet ez is?! Ki gondolná? Pl. mi ilyenkor is kijárók!
Jó álmélkodást kívánunk Neked a jó kis meleg kuckódba kedves barátunk,
ahonnan kitekintesz e fagyerezett világra, esetleg forró teádból
kortyintva egyet.
De azért közben gondolj Te is az elközelgő télre, és a hajnalba majdan
párákat ziháló állatokra és bizony emberekre is, akiket próbára tesz és
megvisel majd ez a tél. Próbálj majd Te is segíteni nekik, ha megteheted
és időd, figyelmed engedi. Ahogy mi tesszük a télen is kiérkező
gyerekcsoportokkal, a ránk bízott sok kis és nagy jószággal, a szeretet
szemszögéből odagondolva, látva-láttatva és téve a gondoskodást, személyes
odafigyeléssel!
Itt nálunk a kis tanyánkon ez magától értetődően természetes. Etetni kell,
itatni, takarítani, almozni, hogy ne fázzanak, emberin szólni és
simogatni, hogy ily módon is érezzék a törődést. Milyen jó lenne, ha a
nagyváros beton hidegében is ilyen természetesen jelen lenne ez a
személyes törődés, gondoskodás, és odafigyelés. Pláne télen majd, mert
ilyenkor még nagyobb rá a szükség.

képek>>

Újabb jó madarak érkeztek a bemutató tanyára

 

A tanyára kilátogató állatszerető kicsik és nagyok örömére új madarak érkeztek október elején a Bemutató tanyára.

Ezek az emuk még csak fél évesek, de alig térnek el magasságukat tekintve 160-180 centi magas szüleiktől, akik 50-60 kg-os súlyukkal a világ második legnagyobb madarainak számítanak.

 

Ránézésre „kengyelfutó gyalogkakukk”-nak látszanak, aztán tényleg. Bár szegycsontjuk és apró kis szárnyuk miatt röpképtelenek, akár 500 kilométert (!) is tudnak futni, illetve vándorolni igen kitartóan, és akár 50 km sebességgel..

Mikor először láttam, hallottam és simogattam Őket, kinézetre nekem a Jurasic Park raptoraihoz hasonlítanak leginkább, bár szerencsére igen szelídek. Csüdjüket szarupikkelyek borítják, lábaik erőteljesek és 3 ujjban végződnek. Hártya alá csukódó szemük kíváncsian, mégis szenvtelenül kukucskál ki.

 

Ez az ősi megjelenés adta az ötletet és az apropóját érkezésüknek. Velük tisztelgünk a Kárpát-medence és a hajdan itt hömpölygő Pannon tenger azóta kihalt Őskori lényei előtt.

Csepelről ahonnan hoztuk Őket, hallhattuk a tojók dobolását és a hímek kattogását is, amit csukott csörrel követnek el. Itt tudtuk meg azt is, hogy télen a legnagyobb hidegben költenek, és a kakas költi ki a kicsiket 56 nap alatt! Tojásaik, 45-75 dkg súlyúak, pöttyös kalapácslak keménységű héjukban, olyan fajta és méretű rántotta alapanyagok, mint a Frédi-Béniben!

Durva, lecsüngő tolluk olyan jól szigetel, hogy nem olvad el rajta a frissen hullott hó. Nagy túlélők, téli napok után, mikor egy kicsit enged a fagy, éjjel olykor a költő kakas, aki az 56 nap során alig eszik, iszik és nem is ürít, olykor még bele is fagy az éjszakai hidegbe. Ilyenkor sem hullik el, nem úgy a tollai. Akár 70 évig is elélnek!

 

Akit érdekel jöjjön és nézze meg Őket is, és a sok új kisebb és nagyobb jövevényt, galambokat, csincsillákat, fürjeket és fácánokat egyaránt Bemutató tanyánkon! Ezzel a sajátos „emu-lgáló” szerrel is szeretnénk kedvet csinálni, és függést okozni, kapcsolódási lehetőségként a természet megismertetéséhez és megszerettetéséhez minden városlakónak és környéki érdeklődőnek egyaránt!

 

Szeretettel hívunk és várunk!

A kiskecske születés filozófiája

Szeretetből megelőlegezett bizalom = tavaszi megújulással a hidegben is!

Manapság oly sok minden a választásról szól! Az igazi választás az, hogy elfogadjuk-e az életet, merünk és akarunk-e küzdeni érte?! Erre tanítanak az éppen csak világra jött kis kecskegidák is példájukon keresztül.
Az egész 152 nappal előtte kezdődik egy édes mekegésekkel, és szilaj dusolásokkal teljes nászban. A máskor oly nemes kiállású és vad bak, ilyenkor csak makog és vele dadog izgatottan a lét. Sok kultúrában ezért is a bőség szimbóluma a bak, aki akár 20 percenként ivarzó képes… bizony, bizony! Ezért lett a Húsvét megújulásának egyik szimbóluma is.

Aztán hosszú várakozással folytatódik a lét. A kezdeti elhúzódástól, a sok tisztogatáson át, a tőgyelésig sok a fejlődési fázis az anyán kint és a láthatatlan kicsin bent is! Ki kell várni, böjtölni az újra-újjászületés idejét!
Míg eljön a nap, mikor furcsa nyugtalanság fut végig az anyán. Járkál föl-alá, s közben az erősödő fájdalmakat tűri kérőzve. Aztán egy nagy felbőgés, mely égbe kiált, és a földön is felkiáltó jelet hagy:
S már pottyan is ki a kicsi. Húsvéti megújulás van ma: új élet született!

A legtöbben burokban születnek, aminek védőköpenyét aztán a gondos gazda, vagy a szerető anya szed le a kis jövevényről. Ha az anya, akkor jól nevelt prédaállatként meg is eszi, hogy a ragadozóknak ne hagyjon árulkodó nyomot…az élethő párál a világ hidegében. Keresztbe csúszott lábacskák hevernek viaszos vércsutakosan, köldök lélekszakadtan… nincs vissza út, csak előre!

A kicsi sír, nyökög, prüszköl, majd megrázza magát és próbál felállni. „Elesni emberi, földön maradni ördögi, felállni angyali!” Néhány perc csupán és megteszi első bizonytalan lépéseit a jóillatú didi felé. Az életéért menetel, miközben az anya ösztönösen nyalogatja, tisztogatja, szeretgeti, hívogatja. Csuda dolog ez a törődés, és megható csoda mint maga a születés is.

Aztán rátalál a cicire és mohón cuppogva ad puszit, szív sűrű és tápláló fröccs tejet. Az életét puszija a kicsi ilyenkor. Ha nem inna, nem lenne ami a bélszurkot kihajtsa belőle és rövidesen elpusztulna.
Hát ennyit röviden a kisgida-születés kora-tavaszi csodájáról. A hidegben párolgó életjel zihálásáról és ifjú értékéről. Ősi misztérium, szertartás és koreográfia melyből új élet sarjad!
A többiről beszéljenek a képek, hisz élőben ilyet sajnos már kevés gyermek és felnőtt láthat, pláne a városlakók közül! Pedig éltetőn beavató, örömre hökkentő e csodalátás kicsinek és nagynak egyaránt. Persze manapság talán túl életszerű is, egy olyan intézményesített korban, mikor kórházban születünk és oda dugjuk a beteget és a haldoklót is, a gyereket meg nem visszük el a nagyszülő temetésére sem, nehogy pszichés zavarokat szenvedjen szegény. Közben mindent világjárvány létfélelmek és tudati belsőnkbe oltott, gerjesztett válságelemek járnak át. Pedig az életnek megvannak a maga egyszerű, szelíd és bensőséges örömei. Például, hogy van, „él és élni akar”! Ja és a kecske anya csendesen örül, és nem aggódik a jövő miatt : már van kisgida, majd a jó gazda legelőt is ad hozzá!

Ilyen ez a valóság, melyet meséljen tovább igazi örömhír-történetként, azoknak akik személyesen is meg akarják simogatni a kis jövevényeket bemutató tanyánkon! Szeretettel hívunk és várunk csoportosan, vagy épp hétvégén családod körében is!

Életmentő műtét a bemutató tanyán!

Magasabbra a tetőt ácsok!

Egyesületünk háza táján más örömteli változások is történtek. Mint sokunk előtt ismeretes a tavaszi nagy vihar elvitte a tetőt az újonnan épült verandánk fölül. Azóta a nagyobb csoportok fogadására készült terem nagy esők idején úszómedencévé alakult át. De ez már a múlté! Újra tető van a fejünk fölött. Köszönet érte Mészáros Zoli, Farkas Gyuszi és Samu Imi barátunknak. Ők végezték az oroszlán részét a munkának. No nem ordítottak, még csak szájat sem tátottak, egyszerűen összedolgoztunk, és elkészült a nagy mű. Immár 40-50 gyermek fedett és akár fűtött helyen vehet részt 4 évszakos programjainkon, vagy épp szabadidős családi programjaink során. A padok és asztalok mellett a csocsó asztalnak és a tervek szerint egy rex asztalnak is állandó helyet tudunk biztosítani, no meg a ping-pongnak ideiglenest!

Ez egyben persze egy szimbolikus cselekmény sorozat végét is jelenti, koronát téve rá. Hisz mi – ahogy nevünk is mutatja – arra törekszünk, hogy harmonikusan simuljunk bele a természet rendjébe. De mi van akkor, ha szélvihar rázza a fákat, és elhajtva a nádat, letöri az ágat?! Akkor újra kell építenünk, küzdenünk csendes szívóssággal. Mint Wass Albert Embere, aki oszlopot épít az Ő Istenének. Harmatból és csillogó homokkristályokból…, és szívvel-hittel, Lélekből! Mi a nagyvárosi gyerekeknek és családjaiknak építünk. S nagy szükség lehet erre, hisz ahogy oly sokszor tapasztaljuk, ehhez még az Égiek is mosolyognak!

Nézze meg az itt készült fényképeket!>>

 

Köszönet

Tisztelt Harmónia Háza!


Magam, Sötét Krisztina, ill. könyvtárunk nevében is szeretném
megköszönni a szombati Népmese napjára, az erzsébeti Sétáló utcába
kikölcsönzött pompás kiskakast!

Könyvtárunk a Kiskakas gyémánt félkrajcárja c.mesével rukkolt elő:
sátrunkban e meséhez kapcsolódóan tették próbára ügyességüket a
gyermekek. Volt gyémánt rézkrajcár-készítés gyurmából, ezekkel való
hordóbadobálás, papírkiskakaskészítés, üvegméhecskefestés, valamint
kakasos nyalóka, török szultán, és ami a legnagyobb sikert aratta
nálunk: igazi kiskakas!

Sátrunkat még a hivatalos megnyitó előtt elárasztották a csöppségek:
kúszva-mászva-guggolva mindenki a kiskakast akarta látni! A szülők alig
bírták elvonszolni csemetéjüket a sátrunk elől. Szegény kis kakaska
igazán nagy népszerűségre tett szert.

Ezúton szeretnénk Önöknek megköszönni, hogy a gyerekeknek szóló Népmese
napi rendezvényünkben segítségünkre voltak.

Itt küldöm a mellékletben a fényképeket! A kiskakas csak az egyiken
szerepel, de ezek nem az én képeim, kis malőr folytán ezek csak néhány
nap múlva lesznek elérhetők! Még küldök belőlük!

Mégegyszer szívből köszönöm segítségüket, üdvözlettel:

Sötét Krisztina
Szabó Ervin Könyvtár


>>Képek...

Székelykapu állítás

Március 15-e tiszteletére idén egy igen izgalmas monstre vállalkozásba fogtunk.

Elhatároztuk, hogy díszes székelykaput állítunk közösen. Az elődők múlt századi munkáját állítjuk fel mementónak. Ezt a díszes kaput jó székely atyafiak állították. Mi az azóta lebontott kaput lealkudtuk, részletre megvásároltuk, a helyszínre szállítottuk és fölállítottuk. Jó mulatság, férfi munka volt!



>>tovább...



Nyitó buli a PECSA-nál

Június 17-én a Városligetbe hívtak bennünket.

Többszörös visszaesőként, immár évek óta ott vagyunk a Petőfi Csarnok Szünidödő című ingyenes nyári rendezvényeket felsorakoztató programsorozatának nyitó buliján. Idén állatsimogatóval, zenével és kézműves műhellyel készültünk. Végül olyan sok látogatónk lett, hogy még a labda gyűjtögető verseny egyik állomása is mi lettünk. Szép időben, kellemes helyen voltunk sok emberrel és egy túl hangosított Apák Napja rendezvénnyel együtt. De hát ez a kutyát sem zavarta, hát még a kecskéinket! :)


>>tovább...



Home  »  Egyesületünk  » Tanya hírek